Pomanders - Illóolajat párologtató illatszelencés ékszerek

LÉGY ÜDVÖZÖLVE A POMANDERS ILLATOS OLDALÁN!

Pomander a történelem tükrében

Pomander a történelem tükrében

Pomander a történelem tükrében

Első említése a XII. századra nyúlik vissza, amikor is egy apró ámbra darabot raktak egy pomanderbe (illatszelencébe), melynek gyógyító erőt tulajdonítottak, illetve afrodiziákumként is használták. Az első pomanderről 1174-ben írtak először, mely nem volt más, mint IV. Balduin Jeruzsálem királyának ajándéka Barbarossza Frigyes részére, akinek megköszönte segítségét a hitetlenek elleni küzdelemben.

A XIV. századtól kezdve a pomander szó egy gömb alakú illatos tárgyat jelentett, melyet mint egy narancs gerezdjeit ki lehetett nyitni, és a belsejébe illatos „tésztát”, port, aromás növényeket lehetett rakni, mint amilyen az ánizs, a szegfűszeg, a mirha, a fahéj, a szerecsendió, vagy  az ámbra. Általában hat részt lehetett lenyitni belőle.

                                                foto3.jpgb6bc46fff1f544a88e26c94001d00943.jpgfd91df28beeac15d94bf327d725d02bf.jpg

A reneszánsz idején a pomander az ötvösmunkák csúcsát jelentette, cizellált, nemesfémekből, főként ezüstből, vagy aranyozott ezüstből készített, drágakövekkel kirakott illatos ékszereket jelentett. Leginkább a gonosz ellen, a rossz szagok elfedésére és elűzésére használták, általában a derékra, vagy nyakláncra akasztva hordták. Úgy tartották, hogy illata elfedi a rossz szagokat, és a bűzös kipárolgást, elűzi a gonoszt, és a negatív energiákat, melyek a betegségekért, mint amilyen a pestis is felelősek.

portrait-de-clarissa-strozzi-1542-le-titien.jpg

 

A XVI. században gyöngyberakással, féldrágakövekkel, gránáttal, rubinnal, topázzal, zafírral, vagy gyémánttal díszített illatos ékszereket jelentett a pomander, melynek lenyitható rekeszeibe por vagy illatos mézga formájában aromás anyagokat helyeztek el.

1348-ban a párizsi orvostudományi egyetem fakultánsán fennmaradt recept pontosan 29 különböző aromás anyagot ír le melyeket a pomanderekben használtak.

292ebade6538947f8d366600a999b996.jpgpieter-pourbus-anna-van-renoy.jpg

A nagy pestisjárványok idején a pomander igazi védelemként szolgált, melynek illata fel tudta venni a harcot a betegséggel.

A XV-XVI. században minden uralkodónak több pomandere is volt, V. Károlynak például 12 VIII. Henriknek pedig szám szerint 16.

A XVII. században már inkább csak a csábítás és a jó illat miatt használták a pomandereket.

A XVIII. században pedig végképp kiment a pomander a divatból.