A szerelem illata

Románc illóolaj-szinergia, avagy a szerelem illata

Megpróbáltam egy üvegcsébe tölteni a szerelem illatát. Nekem az mindig olyan édes, és sok, és mély, és felkavaró. Olyan, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Újra és újra érezni akarod, pedig tudod, érzed, hogy nem biztos, hogy nem halsz bele. Mégsem tudsz neki ellenállni. Nem választható érzelem, vagy inkább tudatállapot, még akkor sem, ha a bölcsek másképp gondolják. És végül igen, mindig elmúlik, és igen, újra tud éledni. Egy igazi főnix, egy verhetetlen harcos, amiért volt, hogy világok omlottak össze, és háborúk törtek ki. Olyan érzelem, melyért az emberek képesek az életüket adni.

A Pomanders első illóolaj-szinergiái között szerepel a Románc, mely maga a szerelem illata. 

A sötét színű, sűrű pillák éppen csak megrezzennek, az orr cimpái pedig kitágulnak. A szemek lehúnyva várakoznak, hiszen hogyan is tudnák látni ezt az érzést, mely leírhatatlanul határtalan, izgalmasan érzéki, kalandos, és olyan mély, mint a feneketlen kút. A szerelemnek van illata, és ahány szerelem, annyi féle. Van néhány összetevő, ami mindig ugyanaz, de a fűszerek lehetnek mások.

Mámorosan édes

A szerelem finom, és édes, mint a legfinomabb csokoládé, amitől mámoros hangulatba kerül az ember. Édes az érzés, amikor szerelmed ajkai a tiédhez érnek, és csókja beborít, felolvadsz benne általa, ízében, illatában, mámorában. Az illat nekem az édes narancs. Maga a napsugár, a folyékony fény és boldogság, mindez ártatlanul édes illatában. Az édes narancs olyan illat, mely mellett nem lehet elmenni mosoly nélkül. Az édes narancs annyira vonzó magában is, hogy muszáj nyelni egyet, hiszen illatára már a szánkban az íze. 

Mindig sok

Amikor szerelmet érez az ember, az nem lehet kevés sosem. Az mindig sok, az egész lényt betöltő érzelem, mely nem hagy helyet másnak. A szerelem közben nem éhes, nem fáradt, és nem szomjas senki sem. Úgy érzi mindenre és bármire is képes. Éppen ezért a szerelem mindig sok, azt is írhatnám, hogy szinte befogadhatatlan. Egyszerre könnyű és nehéz hordozni. Szerintem pont olyan mint a rózsa illaat. Vagy éppen a rózsa gerániumé. Bódító, és vészesen sok, mégis élvezni vágyik mindenki, hiszen puha, és bársonyos  

Annál is mélyebb

Az igazi szerelem soha nem felszínes. Az olyan érzelem, mely a bensőnk legmélyéről indul, lelkünkbe enged látni, kapukat nyit, és tereket ível át. Soha nem lehet kicsit szerelmes az ember. Mindig csak mélységében. Az érti ezt, aki látta a tengerek legmélyebb sötétjét. A szerelem talán még annál is mélyebb. Illatban nekem mindezt a benzoin gyantája jelenti ezt az érzést. Többrétegű illat. Az elején mindig csak a vanília jegyeit, aztán az édes csokoládét, végül a buja lábjegyként megjelenő balzsamos édes gyantás illatot.

 

Elolvasom a Románc illóolaj-szinegriáról mit kell tudni

Megnézem a Pomanders Femme fatale illóolajat párologattó ezüst szelencés karkötőt

Megnézem a Pomanders Két világ ezüst szelencés karkötőjét