Illatos fülbevaló – avagy egy történet és az illat ereje
Mindenképpen szerettem volna egy fülbevalót, ami illatos. Ezüstből készült el az első pár. Máshol nem találkozhatsz vele, mert kizárólag a Pomanders-nek készíti egy magyar ötvös. Az apró szelence nyitható, és a benne megbújó pompomra lehet az illóolajat cseppenteni. Miért legyen illatos egy fülbevaló? Nos, elmesélek egy történetet…
Borongós volt aznap az idő, és szürke felhők gyülekeztek. A lány nézte magát a tükörben, de valahogy egy másik arc pillantott vissza rá, ami egy kicsit sem tetszett neki. Csúnyának találta a szemöldöke ívét, túl szögletesnek a vonásait, és a szeplők… na, azokról végképp hallani sem akart. Egy sóhajjal kísérve lefelé fordította a tükröt az asztalán, és letörölte a smaragdzöld szeméből kicsorduló könnycseppet.
Aznap éjjel nehezen aludt el. Persze az a sötét hajú fiú járt a fejében, aki rá sem néz, és semmi más nem érdekli, kizárólag a motorja. Bárcsak felülhetne mögé, és együtt száguldozhatnának útban a Balaton felé. Éjfél után végre elaludt. A függönye lengedezni kezdett, ahogyan a szobájába lépő árny kinyitotta az ajtót. Egy aprócska kis zsákot helyezett el a tükör mellé, és el is tűnt.
Másnap reggel összeszorult szívvel ébredt a lány, hiszen aznap újra találkoznak. Persze nem megbeszélt randevúról van szó, dehogy. Csak éppen ugyanarra a fakultációra járnak keddenként az egyetemen. Annyira el volt foglalva azzal, hogy mit vegyen fel, hogy nem látta meg az ajándékot, amit a nagymamája csempészett be éjszaka a szobájába, aki születése óta neveli. Már éppen indult volna, amikor az ajtóból még visszalépett a mobiljáért, és akkor meglátta. Egy szívdobbanásnyi időre megállt az idő, ahogyan kivette a kis zsákból az ékszert. Csodálkozástól csillogó szemmel próbálta kitalálni mi lehet a funkciója a fülbevaló mellé csomagolt aprócska fiolának, melyben aranyságra folyadék ringatózott. Az orrához emelte a fiolát. Ösztönös mozdulat volt. Leírhatatlan volt az érzés, amit az apró parfüm adott. Mert, hogy az volt, arról semmi kétsége sem volt többé. A föld meleg illata, a vanília bujasága, a citrusliget vidámsága, mind benne volt. A tenyerében fekvő ékszerre sandított. Észrevette a kis gömbökön a kallantyúkat. Egy megdöbbent „oh" is elhagyta a száját, ahogyan ráeszmélt, hogy az apró szelencét formázó gömböket ki lehet nyitni. Belül egy-egy kis pompom lapult. Ebben a pillanatban megértette: be tudja illatosítani a fülbevalókat.
Maga sem tudta mi történt vele. Arra lett csak figyelmes, hogy a magas sarkú fekete körömcipője egyenletes ütemben kopog a lábai nyomában, ahogy a folyósón vonul. Szűk farmer, és a derekán lazán megkötött buggyos fehér ing volt rajta, amit eddig csak a legmerészebb álmaiban próbált volna fel. A haját ez alaklommal nem fogta össze takaros lófarokba, hagyta inkább, hogy rakoncátlan fürtjei örömtáncot járjanak az arca körül. Nem történt varázslat. Mindent ő maga tervezett meg. Azután történt, hogy beillatosította a fülbevalókat, és a fülébe igazította őket. Az illat teljesen körbeölelte, pajzsként védelmezte. Nem volt tolakodó, éppen csak annyira lehetett érezni, mint a tavaszi szellő, virágillatot hozó foszlányait. Hihetetlen biztonságban érezte magát, talán eddigi életében először.
Aztán amikor befordult a folyosó végén, akkor pillantott rá a fiú. Most két éve talán először. Az arcán elismerő mosoly suhant át, és mikor ráeszmélt, hogy három másodperccel tovább bámulta a lányt a kelleténél, akkor egy halvány „sziával” végre elkezdődhetett a történetük.
Az illatosítható fülbevalót: itt találod
