Karát, az ehető mértékegység

Gondolkoztál már azon hogy honnan ered a karát neve? És réges-régen, amikor még nem tudták a pontos tömegét, akkor hogyan helyettesítették, és mértek vele? Ha érdekel, maradj itt és megosztok pár érdekességet róla. A karát szó két különböző mértékegységet is jelöl, az egyik a drágakövek súlya (0,2 gramm), a másik az arany tisztasága (24 részre osztva). Ez az írás az elsőről fog szólni.

 

Felfelé sétáltunk a strandról hazafele a nagylányommal. A kabócák ütemesen "rázták csörgőijet", a szellő simogató frissességében a ciprusok és aleppói fenyők balzsamos illatát lehetett érezni. A fákról beszélgettünk épp. Ekkor láttam meg a földön. Barna hosszúkás, érett termését felvettem, majd ujjongó örömmel mutattam neki. Kiderült, hogy az út két oldalán nagykoronájú hatalmas, szentjánoskenyér fák magasodnak. A termést persze nyomban kibintottuk, hogy láthassuk benne a kis magokat. Hiszen ezekkel egykoron a drágakövek tömegét mérték, egy mag felelt meg egy karátnak.

Szent János fája

Képzeld a Szentjánoskenyérfa nevét a legenda szerint keresztelő Szent Jánosról nevezték el, hiszen amikor a pusztában élt, gyakran ennek a fának a termését fogyasztotta, ezért sokan Szent János kenyerének is hívják. Tudni illik, hogy ez a növény egy hüvelyes termésű, fás szárú fa, mely akár tíz-húsz méterre is megnőhet, hatalmas, sűrű lombja nagy árnyékot ad. Termése az úgynevezett szentjánoskenyér, amely leginkább egy kisebb banánra hasonlít. Zöld színű ha éretlen, és barna, ha érett, emellett fogyasztásra is alkalmas. Ennek a hosszúkás termésnek a neve a görög keration szóból származik. A benne található magok pedig kicsik, és gömbölyű alakúak. 

Oké, de miért pont ennek a fának a magjai voltak a befútók? A válasz egyszerűbb mint gondolnánk, hiszen az ókorban nem voltak pontos mérlegeik az embereknek, így olyan természetes súlyokat kerestek, amelyek azonosak. Úgy határozták meg a kövek, kristályok súlyát, hogy egy mérleg egyik oldalára helyezték az adott drágakövet, a másik oldalra meg elkezdték rakni a magokat egyesével. Majd amikor a mérleg kiegyenlítődött, azon nyomban egy gyors számolás után már tudták is, hogy hány karátos az adott drágakő. A szentjánoskenyérfa magjai meglepő módon majdnem mindig azonos méretűek és súlyúak, átszámolva körülbelül 0,2 grammot nyomnak. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a kis magok pontos súlya tájegységenként változott. Végül a Trója környéki kerationt fogadták el egységesen, ennek pontos súlya ma: 0,205 gramm. Egy mag tehát egy karát.

Legközelebb, amikor egy drágakő tömegéről hallasz, eszedbe fog jutni, hogy a karát szó eredete hova is vezethető vissza, egy csodás fa magjaihoz, amit nem csak Szent János fogyasztott, de a mai napig felhasználják méghozzá babák számára gyártott tápszerekben, magas tápértéke miatt. A mai napig az drágakövek, sőt a ritka, különleges ásványok, tektitek súlyának leírásakor is a karát szerepel, rövidítése pedig a ct.